Gyakran Ismételt Kérdések

Vissza

Amennyiben nincs – a műszaki biztonsági hatóság által jóváhagyott műszaki megoldással – (például szintkapcsolóval) fizikailag lekorlátozva az, hogy az üzemeltető a rendelkezésére álló tartályt milyen maximális térfogatig töltheti, akkor az üzemazonosításnál a névleges tartálytérfogattal, vagy a tartály dokumentációjában vagy a műszaki biztonsági hatóság engedélyében rögzített maximális töltöttségi szintjével (általában 80-95%) kell számolni.

Mint minden veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemazonosítása esetében elsőként fel kell mérni a jelenlévő veszélyes anyagok, ez esetben a műtrágyák típusait, amelyek a telephelyen előfordulhatnak. Ezen anyagok biztonsági adatlapjainak vizsgálata alapján kell az üzemazonosítást elvégezni a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet (R.) 1. melléklete alapján. A küszöbérték számításakor a mindenkori maximális veszélyes anyag mennyiség az irányadó, vagyis ha legalább egy alkalommal jelen van a veszélyes anyag, akkor azt figyelembe kell venni még akkor is, ha csak 1-2 napig volt a telephelyen.
Megjegyzés: A besorolás megkönnyítése érdekében a jellemzően 34 %-os, illetve 32 %-os tiszta ammónium-nitrátból származó nitrogén tartalmú műtrágyák a hozzáadott anyagok típusa és tartalma, valamint a hőre mutatott viselkedése miatt az „A” típusba (oxidálószerként besorolt műtrágyák, amelyek elősegítik más anyagok égését és nagyobb tűz esetén hozzájárulhatnak veszélyes helyzet kialakulásához) tartozik, ezért a R. 1. melléklet 1. táblázatának „ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú” veszélyességi osztályba sorolandók.
 
A pétisó megnevezésű (mészammon-salétrom) 27% nitrogéntartalmú műtrágya a hozzáadott anyagok típusa és tartalma alapján a „C” típusba tartozik (nem képes az önfenntartó bomlásra és a nemzetközi szállítási szabályzatokban "nem veszélyeseknek” minősülnek, kivéve a légi szállítást), ezért ez nem tartozik a R. hatálya alá.