Történet
Magyarországon a tűzoltózenének évszázados hagyományai vannak. Az öntevékeny zenekarok mellett, amelyek országszerte hosszú ideje sikeresen működtek, az 1930-as évek végén alakult meg az első hivatásos zenekar, a Fővárosi Tűzoltóság Zenekara, a mai Katasztrófavédelem Központi Zenekara elődje. Az előkészületek 1936-ban indultak. A Fővárosi Tűzoltóságnál kezdték előnyben részesíteni a felvételnél azokat a jelentkezőket, akik hangszeres - és főleg fúvós - zenészi felkészültséggel is rendelkeztek. A szervezés eredményeként 1938-ban létrejött a Fővárosi Tűzoltóság Zenekara, s az együttes akkor ősszel megtartotta bemutatkozó koncertjét.
A második világháború évei alatt az együttes lassan elfogyott, fokozatosan behívták katonának a zenekari tagokat. Csak 1946-ban tudtak újjáalakulni. Az állami tűzoltóság létrejötte, 1948 után fogalmazódott meg az igény országos, központi fúvós együttes létrehozására, s nemsokára megalakult az Állami Tűzoltóság Központi Zenekara. Az akkor uralkodó kultúrpolitikai felfogásnak megfelelően népművelői küldetés teljesítését várták az együttestől, ezért 40 fősre fejlesztették (ez volt a zenekar történetének legmagasabb létszáma!), szimfonikus zenekari és fúvószenekari felállásban is játszania kellett, és társították mellé a Tűzoltó Énekkart. Szükség szerint kiállítottak soraikból tánczenekart, népi zenekart és szalonzenekart is. Ezzel együtt járt a szereplések igen magas száma.
A hatvanas évekre változott a helyzet, de sajnos, a zenekar szempontjából kedvezőtlenül. A létszámot erőteljesen lefaragták, a korábbi több funkciós, nagy együttesből egy 26 fős szalonzenekar maradt. Ezzel csökkent a játszható művek száma, szűkült a repertoár, kevesebb lett a szereplés. A Tűzoltózenekar leértékelődött a magyar zenei életben, tagjait sem sokra nézték a zenészek berkeiben.
A Tinódi Együttes az említett felfogásban dolgozott hosszú időn keresztül, mígnem a nyolcvanas évek közepétől fokozódó kritika érte őket, vezetőjükkel együtt. A bírálók kifogásolták, hogy bár a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának (BM TOP) zenekaraként működtek, nem a "gazda" nevét népszerűsítették, hanem Tinódi Együttes néven hirdették magukat, mint a "régi zene" előadói. A kritika aztán támadásokká erősödött, s ez oda vezetett, hogy 1988-ban a "régi zene" további művelését megtiltották, a hangszereket le kellett adniuk. Azóta a zenekar csak fúvós együttesként működik. 1991-ben felvetődött megszüntetésének gondolata is. Hiszen abban az időben már szinte csak a belügyi temetéseken voltak "fellépései". De az akkori belügyminiszter - nemzetközi kitekintésre alapozva - határozottan a tűzoltóság zenekarának megmaradása és fejlesztése mellett foglalt állást.
1992-ben a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökségének ajánlására a BM TOP vezetése Pajzs Gábort kérte fel zenekarának élére. Ő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1975-ben harsonatanári oklevelet szerzett, majd 1990-ben ugyanott fúvóskarnagyi diplomát is. Volt hivatásos zenész szimfonikus zenekarokban, különböző zeneiskolákban tanított, ifjúsági zenekarokat vezetett. Jól ismerte a Tűzoltózenekar helyzetét. Kialakult elképzelései voltak a zenekar vezetését és jövőjét illetően, ezeket írásban kidolgozta, benyújtotta. Elfogadták. 1992. március elsején vette át a BM Tűzoltóság Központi Zenekarát. Megkapta a szükséges támogatást, és rövid távú céljait 2-3 év alatt elérte. A létszámot 26-ról 34 főre emelték, és közben jelentős minőségi cserét hajtottak végre. A 34 muzsikusból 4-nek van középfokú végzettsége, a többieké felsőfokú - ez utóbbiak közül 8 egyetemet végzett, kettő pedig egyetemi oktató is.
Az együttes Pajzs Gábor tűzoltó alezredes, karmester vezetésével több funkció betöltésére képes zenekarrá vált. Működött kis létszámú koncert fúvószenekarként, színvonalas menetzenekarként, valamint show-zenekarként is. Koncertrepertoárjuk kialakult, a közép-európai fúvós hagyomány osztrák, cseh, magyar művei, valamint a kortárs nyugat-európai, amerikai és természetesen a magyar szerzők darabjai alkották. Menetzenekari repertoárjuk is kiforrott volt: indulókat és kis karakterdarabokat kotta nélkül, "fejből" játszott az együttes. Mintegy négyórányi anyagot tartottak "fejben", ennyi ideig elméletileg akár egyfolytában is játszhattak.
A zenekar karmestere 2002 óta Dóra László tűzoltó alezredes. A Központi Tűzoltózenekar a magyar történelmi, illetve közép-európai fúvószenekari hagyomány szellemében tevékenykedik. Részt vesz különböző látványos tűzoltó- és más rendezvényeken, mint menetzenekar. A főváros és az ország idegenforgalmi nevezetességei, mint például a Halászbástya, a Margitsziget, a Városliget, a Budai Vár helyszínként szolgálnak népszerű térzenei hangversenyeihez. A zenekar tagjainak zenei felkészültsége lehetővé teszi, hogy igényes hangversenyműsorral szerepeljen, így a teljes fúvószenekari repertoár játszására is alkalmas. A klasszikus magyar szerzők - Erkel, Liszt, Kodály, Bartók - közismert művein kívül a kortárs zeneszerzők műveit is műsorára tűzze, ugyanúgy, mint a népszerű operettet, musicalt, tánczenét, filmzenét, valamint a modem nyugat-európai, észak-amerikai műveket. Minden páros év augusztusában megrendezésre kerül a Gyulai Várban a nemzetközi tűzoltózenekari fesztivál, ahová külföldi zenekarok is hivatalosak. A Központi Tűzoltózenekar most is kész arra, hogy külföldön vendégszerepeljen. Az elmúlt évtizedben a zenekar több ízben szerepelt nagy sikerrel Németországban, valamint Szlovákiában, Belgiumban és Svájcban, Görögországban. A zenekar testvérvárosi kapcsolatokból adódó zenei igények kiszolgálásának is szívesen tesz eleget.
2012. január 1 óta a zenekar 25 fővel a Katasztrófavédelem Központi Zenekara. Szolgálati feladataik nem változtak az évek során: szolgálati temetéseken, tűzoltó és állami ünnepeken való részvételük elengedhetetlen része munkájuknak. Részt vettek az UNIO-s csatlakozás alkalmával rendezett kulturális bemutatkozásokon Athénban 2003-ban és Dublinban 2004-ben, egyedüli zenekarként az országból. 2007-ben Magyarország kulturális követeként a kelet-európai régióból egyedüli meghívottként részt vett a Brémában megrendezésre kerülő Musikschau der Nationen fesztiválon a Duna Művészegyüttessel közösen kialakított műsorral.