Karmesterek

Nagy Zsolt Gábor  tűzoltó őrnagy / 2026 -⚓

Fúvószenekari pályáját az MH Budapest Helyőrség Zenekarnál kezdte, ahol szakmai ismerteteket szerzett a fúvószene hagyományairól, a fúvószenekari repertoárról, valamint a protokollzene sajátosságiról. Szakmai fejlődése során karmesteri pozícióba került, ahol feladata nemcsak a zenekar művészi irányítása volt, hanem a fúvószenei hagyományok hiteles képviselete is. Részt vett kiemelt állami ünnepségeken, protokollrendezvényeken, díszszemléken, valamint hazai és nemzetközi fesztiválokon, térzenéken, koncerteken. Több alkalommal tartott országos tamburbot képzést fúvószenekari karmestereknek.

Dóra László tűzoltó alezredes / 2002-2026 ⚓

1965-ben született Budapesten, zenei tanulmányait is itt végezte. 1987-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző intézetében. 1988 óta foglalkozik fúvós zenével zenekari szinten is. 1994 óta tagja a zenekarnak. Szólamvezető, koncertmester, zenekarvezető-helyettes, majd 2002-től 2026-ig a zenekar karmestere. Fúvószenekari karnagyi végzettségét 2006-ban Pécsett szerezte. A hivatásos fúvós zenészség mellet pályakezdése óta zenetanárként részt vesz az alapfokú művészetoktatásban.

Elődei nyomdokán haladva fő célja a tűzoltóság és a Katasztrófavédelem imázsának fejlesztése, mindenkori magas szinten tartása, a fúvószene mind szélesebb körben való megszerettetése és terjesztése. Elengedhetetlennek tartja a magas szintű kapcsolattartást a civil és társadalmi szervezetekkel és a turizmussal. A zenekarnak jelentős szerepet szán a magyar kultúra bemutatása és megismertetése terén, Magyarországon és a határokon túl.

Pajzs Gábor / 1992-2001⚓

1992-ben a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökségének ajánlására a BM TOP vezetése Pajzs Gábort kérte fel a BM Tűzoltóság Központi Zenekara élére. 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán harsonatanári oklevelet szerzett, majd 1990-ben ugyanott fúvóskarnagyi diplomát is. Volt hivatásos zenész szimfonikus zenekarokban, különböző zeneiskolákban tanított, ifjúsági zenekarokat vezetett.

Mossóczy Vilmos / 1972-1992 ⚓

Eredetileg nagybőgős végzettségű muzsikus volt, aki később kórusvezetői, karnagyi diplomát szerzett, és a zenekar életében erős fordulatot hozott. Úgy gondolta, hogy olyan hivatásos zenekart kell szerveznie, amely bármely professzionista zenei mércével mérve is magas művészi produkcióra képes. Létrehozta a Tinódi Kamarazenekart, mint a Tűzoltóság Központi Zenekarának egyik működési formáját. Bemutatkozó hangversenyük 1977. április 14-én, búcsúkoncertjük 1986. február 10-én volt. 478 koncertet adtak, mintegy 150 ezer embernek.

Koppány Imre / 1971⚓

A fúvószenét helyezte előtérbe, gyakoribbá kezdtek válni a temetői tiszteletadások, és mind ritkábbak a szimfonikus koncertek. A zenekar fellépései ritkultak, 1972-ben csak 65-ször léptek fel, ennek egyharmada is gyászszertartáson való részvétel volt.

Papp Tibor / 1950-1965 ⚓

1950 októberében a Határőr Zenekartól került a zenekar élére. Nevéhez az együttes felszabadulás utáni történetének fénykora fűződik. Az ő működése idején kezdődött az un. kétfázisú működés, amikor a fúvószenekar tagjai egyben egy kisebb szimfonikus zenekart is alkottak, és ez később népi zenekarral egészült ki.

Röt István / 1938-ig és 1945-1949 ⚓

1938-ban a Budapesti Tűzoltó Zenekar megalakulása az ő nevéhez fűződik. 
1945 tavaszától a tűzoltóság egyenruhájában fellépő első hivatásos zenekar zenemestere volt. Bár rendkívül tehetségesnek tartották, nem jutott ideje tehetsége teljes kibontakoztatására, a "közömbös a demokráciával szemben" váddal eltávolították a zenekar éléről.

Eördögh János / 1941-1944 ⚓

Okleveles karmester és fuvolaművész. 1941. október 1-től vette át a zenekar vezetését. Előtte a Postászenekar karmestere volt. 

Magyar László Dénes / 1938-1941 ⚓

A Székesfővárosi Tűzoltózenekar élére 1938-ban nevezték ki. Okleveles karmester, zene- és énektanár, zongorista volt. Az akadémián egyházzenei és karnagyi kiképzést nyert, majd a berlini zeneiskola opera tanszakán tanult. Kiváló baritonista volt, 1940-ben 14 operaszerepet tudott. Zeneszerzőnek is számottevő volt: sok magyar nóta és tánczene szerzője. Ő szerezte a zenét Tompa Mihály: A gólyához c. költeményéhez. Tevékenysége felgyorsította a művészi munkát, ugyanakkor a kedvező körülmények támogatásával a zenekar létszámának feltöltését is elvégezte. "Az első nyilvános kivonulás 1938. december 2-án volt, amikor a zenekar az újonc tűzoltókat hivatalos esküre a főparancsnokságról a városházára és visszakísérte." - Magyar Zenei Almanach 1944. Sikerre vitte a zenekart, annak éléről szakmai előmenetele szólította el.