Karmesterek

Dóra László tűzoltó alezredes / 2002-től ⚓

A Katasztrófavédelem Központi Zenekarának jelenlegi vezetője.

1965-ben született Budapesten, zenei tanulmányait is itt végezte. 1987-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző intézetében. 1988 óta foglalkozik fúvós zenével zenekari szinten is. 1994 óta tagja a zenekarnak. Szólamvezető, koncertmester, zenekarvezető-helyettes, majd 2002 februárjától a zenekar karmestere. Fúvószenekari karnagyi végzettségét 2006-ban Pécsett szerezte. A hivatásos fúvós zenészség mellet pályakezdése óta zenetanárként részt vesz az alapfokú művészetoktatásban.

Elődei nyomdokán haladva fő célja a tűzoltóság és a Katasztrófavédelem "image"-ének fejlesztése, mindenkori magas szinten tartása, a fúvószene mind szélesebb körben való megszerettetése és terjesztése. Elengedhetetlennek tartja a magas szintű kapcsolattartást a civil és társadalmi szervezetekkel és a turizmussal. A zenekarnak jelentős szerepet szán a magyar kultúra bemutatása és megismertetése terén, Magyarországon és a határokon túl.

Pajzs Gábor / 1992-2001⚓

1992-ben a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökségének ajánlására a BM TOP vezetése Pajzs Gábort kérte fel a BM Tűzoltóság Központi Zenekara élére. 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán harsonatanári oklevelet szerzett, majd 1990-ben ugyanott fúvóskarnagyi diplomát is. Volt hivatásos zenész szimfonikus zenekarokban, különböző zeneiskolákban tanított, ifjúsági zenekarokat vezetett.

Mossóczy Vilmos / 1972-1992 ⚓

Eredetileg nagybőgős végzettségű muzsikus volt, aki később kórusvezetői, karnagyi diplomát szerzett, és a zenekar életében erős fordulatot hozott. Úgy gondolta, hogy olyan hivatásos zenekart kell szerveznie, amely bármely professzionista zenei mércével mérve is magas művészi produkcióra képes. Létrehozta a Tinódi Kamarazenekart, mint a Tűzoltóság Központi Zenekarának egyik működési formáját. Bemutatkozó hangversenyük 1977. április 14-én, búcsúkoncertjük 1986. február 10-én volt. 478 koncertet adtak, mintegy 150 ezer embernek.

Koppány Imre / 1971⚓

A fúvószenét helyezte előtérbe, gyakoribbá kezdtek válni a temetői tiszteletadások, és mind ritkábbak a szimfonikus koncertek. A zenekar fellépései ritkultak, 1972-ben csak 65-ször léptek fel, ennek egyharmada is gyászszertartáson való részvétel volt.

Papp Tibor / 1950-1965 ⚓

1950 októberében a Határőr Zenekartól került a zenekar élére. Nevéhez az együttes felszabadulás utáni történetének fénykora fűződik. Az ő működése idején kezdődött az un. kétfázisú működés, amikor a fúvószenekar tagjai egyben egy kisebb szimfonikus zenekart is alkottak, és ez később népi zenekarral egészült ki.

Röt István / 1938-ig és 1945-1949 ⚓

1938-ban a Budapesti Tűzoltó Zenekar megalakulása az ő nevéhez fűződik. 
1945 tavaszától a tűzoltóság egyenruhájában fellépő első hivatásos zenekar zenemestere volt. Bár rendkívül tehetségesnek tartották, nem jutott ideje tehetsége teljes kibontakoztatására, a "közömbös a demokráciával szemben" váddal eltávolították a zenekar éléről.

Eördögh János / 1941-1944 ⚓

Okleveles karmester és fuvolaművész. 1941. október 1-től vette át a zenekar vezetését. Előtte a Postászenekar karmestere volt. 

Magyar László Dénes / 1938-1941 ⚓

A Székesfővárosi Tűzoltózenekar élére 1938-ban nevezték ki. Okleveles karmester, zene- és énektanár, zongorista volt. Az akadémián egyházzenei és karnagyi kiképzést nyert, majd a berlini zeneiskola opera tanszakán tanult. Kiváló baritonista volt, 1940-ben 14 operaszerepet tudott. Zeneszerzőnek is számottevő volt: sok magyar nóta és tánczene szerzője. Ő szerezte a zenét Tompa Mihály: A gólyához c. költeményéhez. Tevékenysége felgyorsította a művészi munkát, ugyanakkor a kedvező körülmények támogatásával a zenekar létszámának feltöltését is elvégezte. "Az első nyilvános kivonulás 1938. december 2-án volt, amikor a zenekar az újonc tűzoltókat hivatalos esküre a főparancsnokságról a városházára és visszakísérte." - Magyar Zenei Almanach 1944. Sikerre vitte a zenekart, annak éléről szakmai előmenetele szólította el.